A mad�r elhelyez�se:

Hol �s hogyan? Mindenki tudja, hogy a mad�r legjobban a szabadban �rzi j�l mag�t. De ha mad�rtart�sra sz�njuk el magunkat, pr�b�ljuk meg a lehet� legnagyobb helyet biztos�tani sz�mukra. Egyes orsz�gokban t�rv�ny sz�letett arr�l, hogy mekkora helyen tarthat� mad�r. Egy megfelel� m�ret� kalitka 60 x 40 x 30 cm-es, 1 p�r pinty nagys�g� mad�rnak.
Enn�l kisebb helyen a mad�r nem tud rep�lni, pedig ez alapfelt�tele az eg�szs�ges fel�p�t�s�, j� ki�ll�s� mad�r kifejl�d�s�nek. (Egyes fajok kis helyen nem is hajland�ak k�lteni.) Term�szetesen egy r�pde jobb a kalitk�n�l, ennek m�rete att�l f�gg, mekkora szabad hely �ll rendelkez�s�nkre. A kalitk�t huzatmentes, napf�nyes helyre tegy�k �gy, hogy egyik r�sze �rny�kban maradjon, ahov� a mad�r a t�z� naps�t�s el�l visszah�z�dhat. Ha olyan a helys�g�nk, ahol nincs elegend� term�szetes f�ny, akkor mesters�ges vil�g�t�sr�l kell gondoskodni. Mintegy 40-50 cm-re a kalitk�t�l helyezz�nk el vil�g�t�testet, a f�nyforr�s er�ss�ge 60 W-n�l ne legyen nagyobb, �s ne neoncs� legyen. �jszak�ra egy 15 W-os izz�t bekapcsolva hagyhatunk. Ez m�r nem zavarja a mad�r pihen�s�t, ugyanakkor biztons�gban �rzi mag�t. Fontos, hogy a mad�r eredeti lak�hely�hez hasonl� klimatikus felt�teleket biztos�tsunk: h�m�rs�klet, p�ratartalom, f�nyviszonyok. Mivel a legt�bb d�szmad�r viszonylag meleg helyr�l sz�rmazik (Afrika, Ausztr�lia, D�l-Amerika, �ce�nia - teh�t az Egyenl�t�t�l d�lre), t�bbs�g�k melegig�nyes, alacsony h�m�rs�kleten csak veget�l, megbetegszik, majd elpusztul. Az egz�t�k a 22 C-fok feletti �lland� h�m�rs�kleten �rzik j�l magukat, de egyes fajok k�lt�skor a 25 C-fok feletti h�m�rs�kletet ig�nylik. A h�m�rs�kletingadoz�st lehet�leg ker�lj�k. A legt�bb egz�ta a magas h�m�rs�klethez, magas p�ratartalmat is ig�nyel (60-70%). Ha a p�ratartalom alacsony, az a k�lt�sn�l h�tr�nyosan jelentkezik. P�r�s�thatjuk a leveg�t a f�t�testre helyezett p�rologtat� ed�nyekkel, de elektromos p�rologtat�t is beszerezhet�nk. A kalitk�t rakjuk k�rbe vir�gokkal, ami nemcsak eszt�tikus, de a mad�r a sok-sok z�ld n�v�ny k�z�tt biztons�gban �rzi mag�t, �s a rendszeres locsol�s szint�n emeli a p�ratartalmat.
 

A kalitka berendez�se

�netet�. Az �netet�ben a keresztbe fordult nagyobb magszemek elz�rhatj�k a mag �tj�t, ez�rt ink�bb lapos t�lk�ba tegy�k el�j�k a mageles�get, amit naponta legal�bb egyszer t�lts�nk fel, miel�tt a magh�jakat kif�j�ssal elt�vol�tottuk.

�nitat�. Mindenk�ppen praktikus. Naponta legal�bb egyszer (reggel) cser�lj�k az iv�vizet, az itat�t mindennap mossuk k�r�l. Az iv�v�z mindig �llott legyen, a hideg csapv�z megf�z�shoz vezethet.
Az egz�t�k nagyon szeretnek f�r�dni. Ha azt szeretn�nk, hogy madaraink j�l �rezz�k magukat, biztos�tsunk sz�mukra f�rd�si lehet�s�get. Keresked�sekben kaphat� az erre a c�lra k�sz�lt m�anyag/�veg mad�rf�rdet�. A f�rd�vizet is naponta cser�lj�k, �s a f�rd�ed�nyt szint�n tartsuk tiszt�n. Vigy�zzunk azonban, mert ha a h�m�rs�klet nem el�g magas, a vizes mad�r k�nnyen megf�zhat. 23-24 C-fok alatt a f�rdet�s nem aj�nlatos. Az iv�-, �s a f�rd�v�z h�foka a szoba h�m�rs�klet�vel azonos legyen.
Legal�bb 2 �l�r�dat helyezz�nk fel a kalitka hossz�ra mer�legesen, egyet az etet�- �s itat�ed�nyekhez, egyet pedig magasabbra. Sajnos mostan�ban a kalitk�hoz m�anyag �l�rudakat adnak tartoz�kk�nt. A legjobb, ha almafa�gat vagy bodza�gat tesz�nk be helyette. Megold�s lehet, ha a bark�csboltban tiplifak�nt m�terre v�s�rolhat� faanyagb�l a mad�rl�b-fog�s�nak megfelel� �tm�r�j�t kiv�lasztjuk, �s otthon leszabjuk a megfelel� m�ret�re. Az �l�rudak v�g�t csak egy helyen r�gz�ts�k. �gy ha a mad�r r�sz�ll, az �l�r�d kiss� rug�zni tud, �s ez�ltal nem terheli meg a mad�r l�b�z�leteit.
Mag�nyosan tartott hull�mospapag�jnak felrakhatunk t�kr�t, "kelj fel jancsi"-t stb., de p�rban tartott madaraknak felesleges. Hint�t azonban fel lehet tenni.
A kalitka alj�ra homokot vagy s�dert kell sz�rni. A z�z�gyomorban, az �n. begyben a t�pl�l�k apr�t�s�hoz, teh�t az em�szt�shez ez elengedhetetlen�l fontos. A porr� t�rt fasz�n szint�n az em�szt�shez sz�ks�ges, ugyanakkor hasmen�s eset�n is (ha azt a t�l sok z�ldeles�g okozza) seg�thet.
Sz�rjuk a homokra 1-2 ev�kan�lnyi, keresked�sben kaphat� �sv�nyi anyagot. A homokot hetente cser�lj�k, a kalitka alj�t fert�tlen�t�szerrel mossuk le, mert az �sszegy�lt, boml�snak indult �r�l�k fert�z�st okozhat. A r�csozatr�l se feledkezz�nk meg! A kalitk�t betelep�thetj�k m�n�v�nyekkel. Ezek langyos, mos�szeres v�zzel lemoshat�k, ugyanakkor a term�szetess�g �rzet�t keltik, a madarak "�zl�s�knek" megfelel�en rendezik �t azokat.
 

Mivel t�pl�ljuk a madarat?

Az egz�t�k eredeti �l�hely�k�n els�sorban f�vek, gyomok f�l�rett �s �rett magjait fogyasztj�k, valamint sok-sok apr� rovart. Az �ltalunk tartott egz�t�kat a k�vetkez�k�ppen t�pl�ljuk. Alaptakarm�nyuk a magvak, amit b�s�ges z�ldeles�ggel eg�sz�ts�nk ki. Tov�bb� l�gyeles�get, �llati eredet� t�pl�l�kot, t�pl�l�kkieg�sz�t�ket, �sv�nyi anyagokat adjunk nekik.
Magvak. A v�kony h�j� magokat r�szes�ts�k el�nyben, ezeket k�nnyen fel tudj�k t�rni. Feh�rk�les, s�rgak�les, v�r�sk�les, f�nymag, muhar. Adhatunk tov�bb� n�germagot, szeneg�l k�lest, amit a mad�r sz�vesen elfogyaszt. Saj�t magunk is �ssze�ll�thatjuk a magkever�ket, de k�szen is kaphat�k. A gy�rilag csomagolt k�sz�tm�nyek k�z�tt tal�lunk igen j� min�s�g�eket, ezek �ltal�ban kis kiszerel�s�ek, 40-50 dkg-osak. El�ny�k, hogy vitaminozott k�sz�tm�nyek. Annak aj�nlom, akinek kev�s madara van. Nagyobb �llom�nyn�l azonban �rdemes takarm�nyt �rus�t� �zletet felkeresni, ahol nagyobb mennyis�get v�s�rolhatunk kedvez�bb �ron. Ekkor saj�t magunk �ll�thatjuk �ssze k�l�nb�z� %-os megoszl�sban a magvakat. Minden esetben legy�nk �vatosak a magok beszerz�sekor, mert a nyirkos, nedves helyen t�rolt, vagy nem kell� tisztas�g� (poros, pen�szes stb.) magok a mad�r megbeteged�s�t, ill. pusztul�s�t okozhatj�k.
A mageles�gn�l megeml�tem a cs�r�ztatott magot. Nagyon hasznos madarainknak, a kis cs�r�k sok-sok vitamint tartalmaznak. �gy k�sz�tj�k, hogy a feletetni k�v�nt mennyis�get egy �vegt�lba tessz�k, annyi vizet �nt�nk r�, amennyi ellepi. Szobah�m�rs�kleten �llni hagyjuk 48 �ra hosszat �gy, hogy 12 �r�nk�nt sz�r�n �tmossuk. Ezut�n 24 �r�n kereszt�l v�z n�lk�l hagyjuk. Ekkor m�r megjelentek a kis cs�rakezdem�nyek, �s a k�vetkez� nap reggel�n m�r etethet� is.
Z�ldeles�gek, gy�m�lcs�k. S�rgar�pa, sal�ta, spen�t, uborka, ty�kh�r. Ezeket alaposan meg kell mosni �s a nedvess�gt�l lesz�r�tani. Reszelve vagy apr�ra v�gva tegy�k madaraink el�. A ty�kh�rt magr�l lehet vetni ak�r nagyobb cser�pbe is, �gy t�len is k�nny�szerrel lehet friss z�ldeles�g�nk. Ker�lj�k az �n. puffaszt� z�lds�gek, p�ld�ul: k�poszta, karal�b� ad�s�t. A gy�m�lcs�k k�z�l els� helyen az alm�t eml�tem. Pr�b�lkozhatunk m�s gy�m�lcs�kkel is, olyanokkal amelyekr�l a szennyez�d�s k�nnyen lemoshat� (sz�l�, cseresznye, narancs) �s a mad�r elfogadja.
�llati eredet� t�pl�l�k. Itt az egz�t�k k�t csoportj�t k�l�nb�ztetj�k meg:
a) az egyik csoport viszonylag kev�s �llati eredet� t�pl�l�k (naponta 1-2 darab lisztkukac) mellett is sz�pen szaporodik (vagy ak�r ennek hi�ny�ban is);
b) a m�sik csoport viszont t�bbf�le �llati eredet� t�pl�l�kot ig�nyel (lisztkukac, muslica, t�cs�k, sz�cske stb.), �s ezek hi�ny�ban csak veget�l.
Az els� csoportba f�leg az ausztr�liai eredet� fajok, a m�sodikba ink�bb az afrikaiak tartoznak. Az �llati eredet� t�pl�l�kok beszerz�se egy kicsit probl�m�s. A lisztkukac viszonylag sok helyen kaphat� �llatkeresked�sekben, de pl. a t�cs�k, a muslica el�g ritkas�g. Teh�t ha olyan madarat akarunk teny�szteni, amelyiknek sok �s v�ltozatos �llati t�pl�l�kra van sz�ks�ge, r�k�nyszer�l arra a teny�szt�, hogy saj�t maga "�ll�tsa el�" a t�pl�l�kul szolg�l� rovarokat. A lisztkukac teny�szt�se egyszer�. Egy magasabb perem�, sima fal� ed�ny (ahonnan m�r nem tud kim�szni) sz�ks�ges hozz�. Ha ez megvan, r�tegezz�k egym�sra a k�vetkez�ket: zs�ksz�vet, korpa, zs�ksz�vet, a tetej�re reszelt s�rgar�pa (a nedvess�g miatt), majd a legv�g�n mintegy 20-30 darab lisztkukac. R�vid id� eltelt�vel, folyamatosan "arathatjuk" a lisztkukacterm�st. A t�cs�k, muslinca mozg�s�t kev�ss� tudjuk koordin�lni - ugr�l-rep�l -, ez�rt h�zilagos el��ll�t�sa is nehezebb. Etet�skor is vigy�zni kell, mert k�nnyen szanasz�t rep�l a helyis�gben.
Toj�sos l�gyeles�g. Alapja a reszelt, f�tt ty�ktoj�s, reszelt s�rgar�p�val �sszekeverve. Kieg�sz�thetj�k reszelt h�ztart�si keksszel, reszelt sajttal, s�t�ben �ts�t�tt �s a sav�t�l kinyomott teh�nt�r�val. K�rd�s, h�nyszor �s mennyi toj�st kapjanak a madarak. Van aki naponta ad, m�sok 2-3 naponta. A ty�ktoj�st minimum 30 percig f�zz�k. �gy az esetlegesen benne l�v�, �s megbeteged�st okoz� Salmonella-bakt�riumok elpusztulnak. A toj�sos l�gyeles�g nagyon romland�. Ez�rt mindig k�l�n t�lk�ba tegy�k madaraink el�, �s az el nem fogyasztott mennyis�get min�l hamarabb vegy�k ki. Lehet�leg 10 �r�n�l tov�bb semmik�ppen ne hagyjuk el�tt�k.
T�pl�l�k-kieg�sz�t�k. Sz�r�tott toj�sos granul�tumok, amelyek apr� r�kocsk�kat, vitaminokat, �sv�nyi anyagokat tartalmaznak. Ezeket a j� min�s�g� t�pl�l�k-kieg�sz�t�ket �rdemes beszerezni. Ezek kis t�lk�kban �lland�an madaraink el�tt lehetnek.
Az �sv�nyi anyagok �s a vitaminok ugyanolyan fontosak a madarainknak, mint nek�nk embereknek. Az �llatgy�gyszert�rakban igen nagy a v�laszt�k mind a magyar, mind pedig a k�lf�ldi vitamink�sz�tm�nyekb�l.
Sz�pia. A tintahal v�za. Mindig legyen a madarak el�tt, ak�r reszelve is. Rendk�v�l fontos a csontk�pz�d�shez. Toj�srak�s id�szak�ban hi�nya l�gyh�j� toj�st, ill. toj�selakad�st okoz.
F�rt�sk�les m�s n�ven csum�z. Korl�tlan mennyis�gben etethetj�k, n�lam a v�r�set jobban szeretik mint a s�rg�t.
Sokan f�lnek z�ldeles�get adni mert �gy v�lik, hasmen�st kapnak t�le a madarak, van aki a toj�sos l�gyeles�get hagyta el madarai �trendj�b�l, mondv�n a t�lzott feh�rjebevitel m�jbetegs�geket okoz. A k�rd�s megv�laszol�sra v�r.
 

Hogyan szapor�tsuk a madarakat?

A szapor�t�shoz el�sz�r is nagyon fontos, hogy legyen egy h�m �s egy toj� madarunk. Ez kicsit viccesen hangzik, de nem is mindig olyan egyszer� a helyzet. Sok mad�rfajt�n�l szinte lehetetlen, vagy csak gyakorlott mad�rteny�szt� tudja megk�l�nb�ztetni a k�t nemet. Egyes mad�rfajokn�l a h�m �s a toj� sz�ne vagy mint�zata elt�r�, illetve valamelyik�k speci�lis k�ls� jegyet visel. Pl. az amarantn�l a h�m pirosas sz�n�, m�g a toj�n a barn�s sz�n domin�l. A szalagpinty h�mek nyak�n a torokn�l egy jellegzetes v�r�s cs�k - szalag - l�tszik. Ellenben a rizspinty, a szak�llas amandina, a h�romsz�n� papag�jamandina, az ap�capinty �s m�g j� n�h�ny mad�rfaj egyedein�l a nemek alig k�l�nb�ztethet�k meg egym�st�l, �s id�nk�nt m�g a gyakorlott madar�sz is zavarba j�n. Bizonyos fajt�kn�l a teljes kisz�nez�d�s befejez�d�s�ig - ami v�ltoz� id�tartam�, de �ltal�ban a 4-6 h�napos kor k�r�lre tehet� -, addig a k�t nem szinte teljesen egyforma, ilyen p�ld�ul a gould amandina. A sz�n mellett, a nemek megk�l�nb�ztet�s�re a m�sik lehet�s�g a mad�r �neke. A h�mek kifejlett korukban �nekelnek. Ez nem olyan sz�p, mint az �nekes madarak�, de mindenesetre az adott fajra jellemz� hang. Ha a madarat hosszabb ideig figyelj�k, mint pl. a jap�ni sir�lykapintyet, �s �nekel, akkor gyakorlatilag biztos, hogy h�m. De megfigyelhetj�k eg�szen fiatal gouldokn�l is - m�r 2 h�napos koruk k�r�l, hogy a h�mek - b�r eg�szen halkan - de �nekelnek.
 

Hogyan alak�thatunk ki egy p�rt?

�ltal�ban az az elfogadott v�lem�ny, hogy egy p�r mad�r nem mad�r. Ez t�bb szempontb�l is �gy van. Ha vesz�nk egy p�r kifejlett madarat, az m�g nem biztos, hogy t�nyleg igazi p�r is. Sajnos el�fordul, hogy a p�rk�nt vett mad�rr�l k�s�bb kider�l, hogy k�t h�mhez/toj�hoz jutottunk hozz�. Ez el�fordulhat az�rt, mert t�nyleg neh�z megk�l�nb�ztetni a nemeket, de sajnos az sincs kiz�rva, hogy becsapott minket az elad�. De az is el�fordul, hogy az�rt nem igazi a p�r, mert a h�m nem fogadja el a toj�t, vagy a toj� nem fogadja el p�rj�ul a h�met. Ne feledj�k, hogy nemcsak a papag�jok, de a pintyek is p�rv�laszt�k! K�ts�gtelen t�ny, hogy egyes fajokn�l t�bb a h�m a szaporulatban, mint a toj�, m�g m�s fajokn�l ez pont ford�tva igaz. Ez�rt lehet�leg olyant�l v�s�roljunk madarat, akiben megb�zhatunk. M�sik lehet�s�g, hogy megvesz�nk t�bb fiatal madarat, �s majd csak lesz k�zte 1-2 toj� vagy 1-2 h�m. Ehhez �ltal�ban legal�bb 4 madarat kell v�s�rolni.

A teny�szt�s

Megk�l�nb�ztetj�k az �n. ivar�retts�get, �s a teny�sz�retts�get. A k�t fogalom nem azonos. A madarak n�h�ny h�napos korukban m�r ivar�rettek, de nem teny�sz�rettek. A madarakat 8 h�napos koruk el�tt ne vegy�k teny�szt�sbe. A t�l korai p�roztat�s egyik k�vetkezm�nye lehet p�ld�ul a toj�selakad�s. Ez azt jelenti, hogy a toj� nem k�pes a toj�st kitojni, az a klo�k�n�l megreked. Fiatal toj�kn�l gyakori probl�ma, �s sajnos sokszor a mad�r pusztul�s�hoz vezet.
A teny�szt�s t�rt�nhet kalitk�ban 1 p�rral, vagy volierben t�bb p�rral. Egyes madarak azonban csak p�rban k�ltethet�k. M�sok j�l t�rik a t�rsakat. A t�rsas k�ltet�s el�nye, hogy kevesebb gond van vele, viszont nehezebben lehet k�vetni a madarak szaporod�s�t. �s itt most visszat�r�nk az "egy p�r mad�r nem mad�r" szlogenhez. Van egy nagyon l�nyeges momentum, amit a teny�szt�sn�l nem szabad figyelmen k�v�l hagyni. Ez pedig a belteny�szt�s. Ez a kifejez�s azt jelenti, hogy egym�ssal rokons�gban �ll� madarakat p�ros�tunk �ssze. Mindenki el�tt ismert, hogy emberekn�l a rokonok k�z�tti kapcsolatb�l sokkal nagyobb sz�mban sz�letik k�rosodott ut�d. A k�z�pkorban p�ld�ul az uralkod� csal�dokban nagy divat volt a csal�don bel�li h�zass�g, hogy a leend� uralkod�t�rs is kir�lyi v�rb�l sz�rmazzon. Sajnos ezekb�l a h�zass�gokb�l sok testileg vagy szellemileg fogyat�kos, illetve satnya, gyeng�cske, beteges ut�d sz�rmazott. Ez a madarakn�l is �gy van. A term�szetben ritk�n fordul el�, hogy egym�ssal rokons�gban �ll� madarak p�rosodjanak, mivel nagy a v�laszt�si lehet�s�g�k. Fogs�gban azonban el�fordulhat, hogy ha valakinek van 1 p�r madara, �s azok szaporodnak, az ut�dokat - a testv�reket - egym�ssal p�ros�tja �ssze, majd ezeknek az ut�daib�l �jabb p�rokat alak�t ki. Ez a leghelytelenebb elj�r�s. Ezzel a m�dszerrel egy t�k�letes belteny�szetet hozott l�tre. Ne �ll�tsuk p�rba a sz�l�t a gyerek�vel, de m�g unokatestv�reket se szapor�tsunk egym�ssal. A term�szet �gy alak�totta ki, hogy egy �j �let l�trej�tt�hez k�t nem sz�ks�ges. A term�szetben mindig a leger�sebb, legeg�szs�gesebb egyedeknek van lehet�s�g�k a szaporod�sra, g�n�llom�nyuk tov�bbvitel�re. Ez biztos�tja azt, hogy a sz�letend� ut�dok is �letk�pesek, eg�szs�gesek legyenek, a legjobb g�n�llom�nyt hordozz�k magukban, majd tov�bb �r�k�ts�k azt. Fogs�gban tartott madarakn�l egyr�szt nem biztos, hogy a legjobb g�n�llom�ny� madarak szaporodnak tov�bb, m�sr�szt a rokon (azonos v�rvonal�) madarak hib�s g�neket �r�k�thetnek tov�bb, ez�ltal sokkal nagyobb %-ban kapunk "selejtes", ak�r keresztcs�r� ut�dokat is. Ha a rokonok p�roztat�s�t t�bb gener�ci�n kereszt�l folyamatosan v�gezz�k, v�g�l a madarak g�n�llom�nya nagym�rt�kben azonos lesz. T�rekedj�nk arra, hogy a p�rok idegen v�rvonal�ak legyenek. P�ld�ul ha vesz�nk egy p�r madarat, de nem tudjuk biztosan, hogy testv�rek-e, akkor ink�bb szerezz�nk be m�g egy p�rat, �s cser�lj�k fel a madarakat. Ez�rt j�, ha van legal�bb 2-3 p�runk, melyekr�l biztosan tudjuk, hogy mindegyik egyed m�s-m�s v�rvonalb�l sz�rmazik, �gy megvan a lehet�s�g�nk arra, hogy idegen v�rvonal� p�rokat �ll�tsunk �ssze az ut�dokb�l is. Az ut�dok egy r�sz�t eladhatjuk, vagy elcser�lhetj�k idegen v�rvonal� madarakra. Ezt �gy nevezik, hogy v�rfriss�t�s. A belteny�szt�sn�l meg kell eml�teni m�g egy fontos okot. Az Ausztr�li�ban honos madarak kivitel�t az ausztr�l korm�ny megtiltotta. Emiatt, sajnos vadon befogott madarakhoz szinte lehetetlen hozz�jutni. Pedig mindig ezeknek a g�n�llom�nya a legjobb. �gy egy id� ut�n, b�rhonnan is vesz�nk teny�sztett madarat, az valamilyen m�rt�kben, de rokons�gban lesz a mi�nkkel. �gy egyre t�bb probl�m�val tal�ljuk szembe magunkat: p�ld�ul nem tojik, vagy ha tojik is, nem k�lt, ha k�lt, nem nevel a mad�r stb., stb. Egyes mad�rfajok szinte csak dajkasz�l�kkel szapor�that�k. Visszat�rve a kiindul� gondolathoz, a kalitk�ban szapor�tott mad�rn�l jobban nyomon tudjuk k�vetni a rokoni sz�lakat. Teny�szt�si napl�t minden esetben vezess�nk. Figyelembe kell venni a mad�r sz�n�t is, a p�rok kialak�t�s�n�l. Egyes egz�tafajok t�bb sz�nv�ltozatban l�teznek, de ezek egy r�sze az ember k�zrem�k�d�s�nek eredm�nye. Vannak olyan sz�nv�ltozat� madarak, melyeket nem tan�csos p�rba�ll�tani, mert az ut�dok, vagy azok ut�dai a sz�leik sz�n�t nem "sz�pen" hozz�k vissza.
Ha a mad�rp�r k�sz a toj�srak�sra, annak t�bbf�le jel�t is adj�k. A h�m udvarolni kezd a toj�nak. Er�teljesen �nekel, t�ncol. Ha a toj� is k�sz a p�rz�sra, akkor �sszeb�jnak, egym�s fej�t vakargatj�k. Ha van fenn od�, �s tal�lnak f�szekanyagot, akkor azt cs�r�kbe veszik, �s elkezdik az od�ba behordani. F�szekanyagk�nt sz�raz f�vet adjunk. Ezut�n nemsok�ra a toj�srak�s is megkezd�dik. A toj� naponta 1 toj�st tojik, reggel �s d�lut�n. A toj�sok sz�ma �ltal�ban 4-6, de ez fajt�nk�nt �s egyedenk�nt v�ltoz�. Nem ritkas�g a 8 sem. Ezek azonban nem biztos, hogy mind term�kenyek. El�sz�r toj� mad�rn�l el�fordulhat, hogy az els� f�szekalj �sszes toj�sa �res. Ett�l nem kell megijedni, majd a m�sodikban az ar�ny sokkal jobb lesz. �ltal�ban a m�sodik-harmadik toj�s lerak�sa ut�n elkezd�dik a k�lt�s. A h�m �s a toj� felv�ltva k�ltenek. A k�lt�si id� �ltal�ban 14 nap k�r�l van. K�lt�s alatt ne nagyon zavarjuk �ket. Van olyan mad�r, amelyik otthagyja a toj�sait, ha n�zegetj�k, netal�nt�n az od�ba is beny�lunk. A kikelt fi�k�k nagyon kicsik, a szem�k csukva van �s csupaszak. Kel�s�k ut�n, m�g kb. 3 h�tig vannak az od�ban. Addig a sz�l�k etetik �ket. Kezdetben a vissza�klendezett begyv�lad�kukkal, az �n. begytejjel t�pl�lj�k fi�k�ikat, k�s�bb a kiss� m�r megem�sztett l�gyeles�get, magvakat �klendezik vissza. N�ha �vatosan bepillanthatunk az od�ba, ugyanis el�fordulhat, hogy 1-2 fi�ka elpusztul, �s azt el kell t�vol�tanunk. Ha �rz�keny a madarunk a f�szekellen�rz�sre, ink�bb hagyjuk a kirep�l�s ut�nra. A kel�s ut�ni 4. h�ten a fi�k�k kirep�lnek az od�b�l. Ekkor m�g nem nagyon hasonl�tanak a sz�leikre. Fej�k, test�k g�mb�lyded, termet�k l�nyegesen kisebb az �regek�n�l. Tollazatuk �s cs�r�k m�g nem sz�nes, �ltal�ban sz�rk�s vagy feket�s. A cs�r �s a toll sz�nez�d�se csak k�s�bb t�rt�nik meg, n�h�ny h�t vagy h�nap alatt. Ez fajt�t�l f�gg�en v�ltoz�. A kirep�lt kismadarakat a sz�l�k egy darabig m�g etetik, de azut�n k�l�n kell �ket tenni. Ezut�n a sz�l�k ism�t egy �jabb f�szekalj �ssz�ll�t�s�ba kezdenek.

Probl�m�k a teny�szt�s sor�n

A k�lt�s �s nevel�s sor�n sz�mos probl�m�val ker�lhet�nk szembe. Egyik gond, hogy a lerakott toj�sokat a madarak nem mindig k�ltik ki, hanem otthagyj�k. Sokszor megt�rt�nik az is, hogy a kikelt fi�k�kat a sz�leik nem etetik, nem gondozz�k, vagy egyszer�en kidob�lj�k a f�szekb�l. Ezek ellen sajnos nem sokat lehet tenni, ugyanis a belteny�szt�s sor�n sok mad�rb�l kiveszett az az �szt�n, ami a k�lt�st �s fi�kanevel�st ir�ny�tja. De az is lehet, hogy nem �ll rendelkez�sre elegend� �s megfelel� t�pl�l�k. Ha az els� lehet�s�g �ll fenn, akkor vagy le�ll�tjuk az adott p�r teny�szt�s�t, vagy megpr�b�ljuk a letojt toj�sokat �ttenni dajkamadarak al�, amelyek m�s mad�r toj�sait is kik�ltik �s felnevelik a fi�k�kat. Erre a c�lra legmegfelel�bb a jap�ni sir�lyka, de a zebrapintyek is gyakran bev�lnak. Sajnos az �gy felnevelt madarak �ltal�ban k�s�bb maguk sem v�lnak j� sz�l�kk�.
Ha olyan eset ad�dik, hogy van egy biztosan ellent�tes nemekb�l �ll� p�runk, �s hosszabb id�n kereszt�l m�gsem foglalkoznak egym�ssal, ker�lik egym�st, val�sz�n�, hogy nem tetszenek egym�snak. Ilyenkor meg kell pr�b�lni mindkett�t �j t�rssal �sszetenni.

H�nyszor k�ltess�k?

Az egz�t�k k�pesek egym�s ut�n 5-6-szor is k�lteni. Ha azonban igaz�n szeretj�k madarainkat, akkor �vi 3 k�lt�sn�l t�bbet ne engedj�nk nekik. A toj�srak�s, a fi�k�k nevel�se nagyon kimer�ti a mad�r szervezet�t. Az �vente 3-szori k�lt�s kb. 6 h�nap alatt lezajlik, �gy marad 6 h�nap ideje a pihen�sre, er�gy�jt�sre. A folyamatos k�ltet�ssel kizsigerelj�k a madarat, �lettartama is megr�vid�l. Ha a harmadik k�lt�s ut�n levessz�k az od�t, a mad�r a toj�srak�st automatikusan le�ll�tja.